Martinás Katalin

 

1947. augusztus 6-án születtem Heresznyén. 1965-ben a Kossuth Lajos Közgazdasági Technikum angol tagozatán képesített könyvelői oklevelet szereztem, majd 1970-ben az ELTE-n okleveles fizikusi oklevelet. Az egyetemi doktori címet 1974-ben, a fizikai tudományok kandidátusa címet 1982-ben.1983-tól az ELTE Alacsonyhőmérsékletek Fizikája tanszék docense, 1993-94-ben vendég kutató az INSEAD (Fontainebleau) Környezeti erőforások menedzsmentje csoportjában. 1995-től az ELTE Atomfizikai Tanszékének docense. Az ELFT Termodinamika Szakcsoportjának elnöke.

 

Tudományos tevékenység:

 

1983-ig a szupravezetők vizsgálata volt a fő kutatási területem, ezután a termodinamika és alkalmazásai. Arra a kérdésre kerestem (keresem) a választ, hogy miért van az hogy, a termodinamika a természet robusztus törvényeit fogalmazza meg, amelyeket, mint tapasztalati törvényt mindenki ismer, és jól alkalmaz – a tudományos megfogalmazást szinte senki sem érti. Ezek a problémák vezettek a fenntartható fejlődés és a közgazdaságtani kérdések vizsgálákoz.

 

Eredmények:

 

       Kidolgoztuk a negatív abszolút nyomású rendszerek termodinamikai leírását.

       Energia probléma

Megmutattuk, hogy a termodinamika megértésének egyik fő akadálya az energia fogalomzavar. A megmaradó, elfogyó és termelhető energiának megfelelő fogalmakat szét kell választani, és pontosan definiálni.

       Extrópia

A földi folyamatok tárgyalásánál az entrópia használata nehézkes (gyakorlatilag az entrópia változás kiszámíthatatlan), ekvivalens leírást ad az extrópia, amely az egyensúlytól való távolságot méri entrópikus egységben. Az extrópia számértéke valódi rendszerekre viszonylag könnyen meghatározható.

Megmutattuk, hogy a termodinamika axiómái (az I. és a II. főtétel) csak azért vezettek az abszolút entrópia létezéséhez, és így ahhoz a következtetéshez, hogy az irreverzibilitás csak az entrópiával jellemezhető, mert egy lehetséges, természetes, de nem szükséges feltételezést is elfogadtak. A feltevés: Az irreverzibilitást kifejező mennyiség adiabatikus (hőközlés nélküli) reverzibilis folyamatban állandó. Clausius megmutatta, hogy a hőközlés osztva az abszolút hőmérséklettel egy olyan mennyiséget eredményez (entrópia), amely izolált rendszerben csak növekedhet. Más mennyiségeket kapunk azonban, ha más folyamatban követeljük meg az állandóságot.  Például, ha azt írjuk elő, hogy olyan folyamatban, amelyben a rendszer munkavégzőképessége nem változik, a mennyiség legyen állandó, akkor az extrópiát kapjuk.

Megadtuk az extrópia statisztikusfizikai jelentését. A Kullback-entrópia fenomenológikus megfelelője az extrópia.

·       Közgazdaság

Célunk egy olyan gazdaság leírás kialakítása, amelybe a fizikai korlátok beépíthetőek. A gazdaság egy olyan komplex rendszer, amelyben anyag, információ, energia és pénzáramlás (felhasználás, termelés) folyik. A kölcsönhatások révén változnak a gazdaság szereplői, és ezzel változtatják környezetüket is. A gazdasági folyamatok ezért egyszerre fizikai, biológiai, gazdasági és evolúciós folyamatok.

Megmutattuk, hogy lehet olyan gazdasági modellt építeni, amely a termodinamikai törvényeit is tartalmazza. A jelenlegi elmélet a szereplőket a hasznosságfüggvénnyel jellemzi, ebbe a termodinamikai megszorítások nem vagy nagyon nehezen építhetők be.  Az új modellben gazdasági szereplők állapotának jellemzése a „gazdagság mérő függvénnyel” történik.

Ebben az elméleti megközelítésben a gazdasági szereplőket az általuk birtokolt anyagi javak (készletek) mennyiségével jellemezzük. A készletek, mint fizikai objektumok fizikai mérőszámokkal (tömeg, energia) jellemezhetőek. A tömeg megmaradás törvényének és a II. főtételnek az érvényesülése a gazdasági folyamatokban megköveteli, hogy a gazdaság szereplői rendelkezzenek egy vesztesség elkerülési szabállyal, ez a no loss szabály.