Martinás Katalin és Radnóti Katalin
Annak ellenére, hogy a reformpedagógia alapgondolatai
több mint száz évesek, mégsem sikerült teljes mértékben elfogadni a pedagógustársadalomnak
a gyermeki tevékenységek fontosságát. Ilyenkor felborul a frontális órák
megszokott szervezeti kerete, nem ülnek a gyerekek feszült figyelemmel a
padokban, lesve a tanár magyarázatait, melyet esetleg néha kérdésekkel tarkít.
Ez a magyar oktatásban rendkívül népszerű tanulásszervezési módszer pedig sok
esetben nem segíti elő a gyerekek harmonikus személyiségfejlődését. Különösen
káros a természettudományos tantárgyak tanulásának megszervezése esetében.
Ugyanis éppen ezeknek a tantárgyaknak a feladata az, hogy kialakítson a
gyerekekben egy olyan racionális tudományképet, melyről teljesen egyértelmű,
hogy a valóságról szól. A megtanult ismereteknek csak akkor válnak értelmessé,
ha a valós élet problémáira lehet azokat alkalmazni. Az elsősorban verbális
módon megszerzett ismereteket (könyvekből, tanári magyarázat, vagy akár a
modern multimédia, Internet) mindenképpen meg kell előzze, ki kell egészítse
olyan tevékenység, melyek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a tanult fizikai
mennyiségek, melyek a könyvekben szerepelnek, ténylegesen megmérhetőek,
közvetlen tapasztalatokat tudunk szerezni velük kapcsolatban.
Ajánlott,
egyenként 5-6 tanórára készült, oktatási programjaink szerkezete hasonló a KOMP
iskolamodell moduljainak megjelenéséhez, mivel ezt a formát tartottuk
legjobbnak. Ebben megtalálható minden lényeges elem, ami az eredményes
tanításhoz szükséges lehet. Minden esetben adunk a tanárok számára feldolgozási
mintákat, szövege segédletet. Tartalmazzák a gyerekek lehetséges előzetes elképzeléseit,
illetve annak feltérképezéséhez alkalmazható diagnosztikus kérdéseket, a
tanulói munkalapokat, javaslatot teszünk a feldolgozás lehetséges módjára, az
értékelésre vonatkozólag, adunk ötleteket a kiegészítő tevékenységhez.
Elsősorban manuális, gyakorlati tevékenységekben
gondolkodunk. A mérési feladatok megoldáshoz azonban egyéni ötletek is
szükségesek a gyerekek részéről. Vagyis bíztassuk őket arra, hogy saját maguk
is gondoljanak ki különböző mérési módszereket, lehetőségeket. Pl. hogyan lehet
egy könyv lapjainak a vastagságát meghatározni, miként lehet egy rizsszem
tömegét megmérni stb. Végezzenek becsléseket, alkossanak különböző
hipotéziseket, melyeket aztán empirikusan ellenőriznek. Tegyenek javaslatot a
gyerekek is különböző mérések elvégzésére. Lássák be, hogy a körülöttünk lévő
világban való eligazodáshoz bizonyos kvantitatív jellemzők bevezetése
szükséges. Össze kell hasonlítani az egyes tárgyakat különböző tulajdonságaik
alapján. Nem jellemezhetjük, pl. a tárgyak nagyságát egyszerűen csak úgy, hogy
az egyik “kicsi”, a másik pedig “nagy”. Egységeket kell bevezetnünk, majd
ezeket használva már képesek vagyunk összehasonlításokat tenni, mérni.
A mérési adatokat azonban “kezelni” is kell tudni. Egy
számsor nem sokat mond. Célszerű kétdimenziós módon, grafikusan is
megjeleníteni az adatokat, illetve az azokból számított mennyiségeket.
Készítsenek a gyerekek különböző grafikonokat, hisztogrammokat! Ez utóbbit
lehet lépcsős, vagy oszlopgrafikonnak is nevezni. Erre mutatunk példát a
következőkben.
Egy osztály testtömeg adatait tartalmazza a következő
táblázat:
44 48 60 30
65 44 42 64
48 71 50 50
52 33 46 54
47 56 34 51
27 45 40 52
49 57 76 50
63 71 56 37
55 58 49 63
Milyen intervallumot válasszunk a rendszerezéshez? 1
kg-os intervallumot nyilván nem célszerű, mivel egy-egy intervallumba 2,
maximum 3 gyereke kerülhet, és így nem látjuk a lényeget. Próbálkozzunk például
8 kg-os intevallum-skálával.
intervallum (kg) |
darabszám |
24-31 |
2 |
32-39 |
3 |
40-47 |
7 |
48-55 |
12 |
56-63 |
7 |
64-71 |
4 |
72-79 |
1 |
Ábrázoljuk a darabszámokat a tömeg függvényében!
Jól látható ebből az ábrázolásból, hogy a gyerekek
nagy részének tömege a 40 és 63 kg között van. Az oszlopokat alkotó elemek száma
(a teljese terület pedig) megegyezik az osztálylétszámmal. A kapott
oszlopmagasságok csúcsait összekötve a kapott görbe egészen jól hasonlít a
normál eloszláshoz. Ezt a fogalmat természetesen nem kell a gyerekeknek is
elmondani, mindössze jó, ha több adatsort ábrázolva hasonló jellegű ábrát
kapnak. Ennek matematikai megfogalmazása a normál (Gauss-féle) eloszlás:
,
ahol a mért mennyiségek
68,3%-a a ±s intervallumba ,
95%-a a ±2s intervallumban és
99,7%-a pedig a ±3s intervallumba tartozik.
A normál eloszlás
esetében a függvény szimmetrikus középértékre, ez az eloszlás várható értéke. A
függvény alakja harang alakú.
Csak formatív értékelést gondolunk minden
egység végén szóban, illetve az elkészült kis jegyzőkönyvekre írt megjegyzések
formájában. Minden újszerű ötletet, pozitív megmozdulást érdemes megdicsérni, a
többiek elé példaként állítani.
Az egyes tanítási egységekhez nem készítettünk külön dolgozatfeladatokat,
mivel úgy gondoljuk, hogy azt nem célszerű íratni. Ellenben érdemes az összes
mérési feladat zárásaként egy vetélkedőt szervezni. Ebben különböző számokat
kapnak a gyerekek, melyekhez ki kell találni a megfelelő mértékegységet, és hogy
mi lehet a lehetséges tárgy.
A következő programokat kínáljuk:
-
Mi milyen
hosszú?
-
Milyen hosszú
egyetlen perc?
-
De nehéz az
iskolatáska…
-
Milyen meleg?
-
Milyen gyorsak
vagyunk?
Mi milyen hosszú?
A gyerekek
különböző, a mindennapi életükben előforduló tárgyak hosszúságát mérik meg.
Mely célok eléréséhez járul hozzá?
A gyerekek adatokat gyűjtenek, rendszerezik
különböző szempontok szerint, grafikonokat, hisztogramokat készítenek. A természettudományos
megismerési módszer egyik lényeges elemével ismerkednek konkrét gyakorlati
tevékenységeken keresztül. Szerezzenek jártasságot a különböző mérőeszközök
használatában.
0,000 000 000
1m, mely már az atomok mérettartománya, és a nagy méreteknél 102 =
100 , 103 = 1000 , 1018 m = 1000 000 000 000 000 000 m,
mely a Tejútrendszer mérettartománya.
A lineáris méret, a ~ 10-10 m, a
térfogata Va ~ 10-30 m3 .
Egy vírus tárfogata: Vv ~ (10-7m)3
~ 10-21 m3
Közepes baktérium térfogata: Vb ~ (10-6 m)3
~ 10-18 m3
Egy közepes méretű sejt térfogata: Vs ~ (10-5 m)3
~ 10-15 m3
A táblázatban az egyszerűség kedvéért 1028
- 1029 darabot írtunk.
A részecskék
mérettartományának becsléséhez a következő egyszerű mérést tudjuk javasolni:
Egy csepp térfogata meghatározható például
úgy, hogy ismert térfogatot, mondjuk egy pipettából 1 cm3 – nyi
elegyet kicsepegtetünk, és számoljuk, hogy ez hány csepp. hányados adja 1 csepp
térfogatát. Továbbá tudjuk, hogy ennek ezredrésze a teljes az olaj teljes térfogata.
Az olaj
térfogatának és felületének hányadosa adja az olajrészecskék lineáris méretét
cm-ben.
Ajánlott feldolgozási mód:
1.
Diagnosztikus
kérdések megbeszélése.
2.
A feladatok előkészítése,
megbeszélése frontális módon.
3.
A gyerekek
kisebb, 3-4 fős, csoportokban dolgoznak az első feladatsoron.
4.
Beszámoló a
csoportok munkájáról. A gyerekek mutassák be egymásnak a mérési módszert, a kiértékelés
módját, a kapott eredményeket. E közben használják az általuk készített
rajzokat, posztereket!
5.
Második
feladatsor elvégzése csoportmunkában.
6.
Beszámolók.
7.
Beszámolók a
kiegészítő feladatokból.
Változatok:
Lehet egy közös,
osztályszintű mérést is beiktatni a csoportmunkák elé frontális formában.
Kiegészítés:
-
Tanulók lakása,
esetleg saját szobája térképének elkészítése
-
Az iskola és
környéke térképének elkészítése.
-
A hosszúságmérés
történetéről beszámoló készítése
-
A m, mint a
hosszúság egysége, története
-
Különböző
sportpályák méreteinek összegyűjtése
-
Közlekedési
eszközök méretei, mint személyautók, villamos, busz, troli, repülőgépek stb.
(gyűjtőmunka)
-
Híres épületek,
tornyok méretei (gyűjtőmunka)
-
Jellemző
testméreteink
-
Állatok, illetve
növények jellemző hosszúságméretei a különböző fajok esetében.
-
Ugró állatok
ugrási hosszúságainak összegyűjtése.
Eszközök, anyagok:
-
vonalzó, szabó-cm, colstok, papírok, tollak,
ceruzák,
-
Rajzold le,
szerinted mekkora az 1 cm-es és a 10 cm-es hosszúság?
-
Szerinted egy
A/4-es papír milyen hosszú és milyen széles?
-
Mit gondolsz,
milyen széles a padod?
-
Mit gondolsz,
milyen hosszúságú az osztályterem?
-
Szerinted egy
neked méretben megfelelő ünneplő ruhát milyen méretű anyagdarabból lehetne
elkészíteni?
1.
csoport
A Ti csoportotok feladata az osztályban található padok
méreteinek meghatározása lesz. Mérjétek meg az összes pad szerintetek jellemző
hosszúságadatait egy általatok választott hosszúságegységben! Hasonlítsátok
össze a kapott eredményeket.
Képzeljétek le, hogy az osztályteremben klubdélutánt
fogtok szervezni, melyen egy kis színdarabot fogtok előadni, és ehhez minél
nagyobb helyre van szükségetek. Adjátok meg a szükséges hely méreteit!
2. csoport
A Ti csoportotok feladata a táskátokban található
könyvek és füzetek méreteinek meghatározása. Milyen magas lenne az az oszlop,
amelyet az aznapra elhozott könyvekből és füzetekből készítenétek? Becsüljétek
meg az oszlop magasságát, majd számításaitokat ellenőrizzétek is le úgy, hogy
megépítitek az oszlopot!
3.
csoport
A Ti csoportotok
feladata az lesz, hogy próbáljátok meghatározni egyetlen füzetlap és egyetlen
könyvlap vastagságát. Mérjétek meg legalább 50, szorosan összefogott lap
vastagságát, majd a kapott értéket osszátok el 50-nel! Határozzátok meg minél
többféle könyv és füzetlap vastagsását! egyen közöttük famentes papír, vékony
papír, vastagabb papír pl. rajzlap.
4.
csoport
A Ti csoportotok
feladata az osztályterem hosszúságadatainak meghatározása. Mérjétek meg milyen
széles és milyen hosszú az osztályterem egy általatok választott egységben!
Határozzátok meg, hogy ebből körülbelül mekkora helyet foglalnak el a tanulók,
és mekkora hely marad a “tanári” részre!
5.
csoport
A Ti csoportotok
feladata az lesz, hogy minden osztálytársatok testmagasságát megmérjétek. Ezt
követően csoportosítsátok az adatokat! Célszerű lesz 5-6 cm-es intervallumokat
kialakítani, pl hány gyerek magassága esik a 140-145 cm-es magasságtartományba.
Foglaljátok táblázatba a kapott adatokat, majd ábrázoljátok azokat a következő
módon:
-
Vegyetek fel egy
koordináta-rendszert, melynek vízszintes tengelyére az intervallumokat írjátok
fel, a függőleges tengelyen pedig az adott intervallumba tartozó gyerekek száma
kerül.
-
Minden gyereknek
egy téglalap fog megfelelni. Rajzoljatok minden vízszintesen kijelölt
intervallumrész fölé olyan magas oszlopot, ahány gyerek abba az intervallumba
tartozik!
-
Mely
intervallumba tartozik a legtöbb gyerek?
-
Mely
intervallumba tartozik a legkevesebb gyerek?
A beszámoló
alkalmával kérdezzétek meg osztálytársaitoktól a következőket, akiknek a
grafikon alapján kell válaszolni: Van-e 180 cm magas gyerekek az osztályban?
Van-e 150 cm-nél alacsonyabb gyerek az osztályban? Ha igen, akkor hány? Ha új
tanuló érkezne az osztályba, melyik csoportba tartozna szerinted legnagyobb
valószínűséggel?
---------------------------------------------------------------------------------------------------
A gyerekcsoportok
azonos feladatot kapnak ebben a részben, mégpedig el kell készíteniük az
osztályterem térképét egy A/4-es rajzlapra a benne lévő tárgyakkal együtt. E
közben természetesen használják a már ismert mérési adatokat, mint pl. a padok
méretét, a hiányzókat pedig megmérik.
- megjegyzéseknek általában célszerű külön rovatot
hagyni.
A Tejútrendszer átmérője: |
1018 km |
A Nap-Föld távolság: |
149 600 000 km |
A Föld-Hold távolság: |
384 404 km |
A Föld sugara: |
6 300 000 m |
egy átlagos emberi környezet: |
1-100 m |
átlagos testmagasság: |
165 cm |
két pont legkisebb távolsága, amelyet még meg tudunk szemünkkel
különböztetni |
0,1 mm |
egy nagyobb sejt |
10-5 – 10-4
m |
baktérium |
10-7 – 10-5
m |
vírus |
10-7 m |
közepes molekula |
10-8 – 10-9
m |
atomok |
10-11 – 10-12
m |
Körülbelül hány
atomot tartalmaz egy:
egy átlagos vírus |
109 darab |
közepes baktérium |
1012 darab |
közepes méretű sejt |
1015 darab |
közepes méretű ember |
1028 - 1029 darab |
1.
Pénzben, mindössze
egy mol 1 Ft-os érme betöltené a teljes teret a Hold Föld körüli pályáján belül
400 forintos halmokban elhelyezve.
2.
A Föld teljes
népessége, körülbelül 6 milliárd ember, között egyenletesen szétosztva
mindenkinek egy molnyi forintot, minden egyes ember alig kevesebb, mint 1
billió (1012) forintot kapna.
3.
Ha 1 mol dollárt
nyernél a lottón, amikor megszületsz, és milliárd dollárokat költesz el
másodpercenként, akkor, ha 90 éves korodban meghalsz, akkor még mindig megvan a
nyereményed több, mint 99,999%-a.
4.
Ha a Föld 6
milliárd emberéből milliomost csinálnánk (kézhez kapnának 1 millió dollárt),
szükségünk lenne még 120 millió másik Földre, és az ott élő emberekre, hogy
6,02.1023 dollár forgalomban legyen.
5.
Ha másodpercenként
egy szem borsót tudunk megszámolni, akkor 1,7.1016 évig
tartana 6,02.1023 szem borsó megszámolása. Másrészről, 6
milliárd embernek (a világ teljes népességének) 3,4 millió évig tudnánk munkát
adni.
6.
…ha a szénatomok
akkorák lennének, mint a borsószemek, akkor abból 6,02.1023
darab 15m magasan fedné be a Föld felszínét, könnyű lenne kiásni a Vidám Zöld
Óriást…
7.
Ha
Avogadro-számnyi pattogatott kukoricamagod lenne, és szétterítenéd az USA-ban,
akkor az ország 9 mérföld magasan lenne befedve pattogatott kukoricával!
8.
6 billió
Tejútnyi méretű galaxis jelentene 6.1023 darab csillagot.
9.
6,02.1023
darab játékgolyó terjedelme a teljes Föld felszínén 3 mérföld vastag réteget
hozna létre.
10.
1 molnyi számú
ember létezéséhez 1014 Föld lenne elég a mai színvonalon. Ez 100
billió Föld. Vagy másképp, a Föld jelenlegi népessége az 1 mol 10-12
%-a. (0,000 000 000 001%).
11.
……egy normál
2dl-es vizespohár 13,1 mol vizet tartalmaz, mely az Avogadro szám 13,1-szerese,
vagyis 79.1023 darab vízmolekula.
12.
Ha megmérnéd a
világóceán összes vízmennyiségét, akkor körülbelül az Avogadro szám kétszeresét
kapnád milliliterben.
Milyen hosszú egyetlen perc?
A gyerekek az
időmérés lehetőségeivel ismerkednek.
Mely célok eléréséhez járul hozzá?
A gyerekek adatokat gyűjtenek, rendszerezik
különböző szempontok szerint. A természettudományos megismerési módszer egyik
lényeges elemével ismerkednek konkrét gyakorlati tevékenységeken keresztül.
Szerezzenek jártasságot a különböző mérőeszközök használatában.
Háttér:
A gyerekek
természetesen módon használják az idővel kapcsolatos fogalmakat, feltehetően
már ismerik az órát, de az időmérés mibenléte és fontossága még valószínűleg nem
tudatosult bennük. Először célszerű azt bemutatni a gyerekek számára az
ajánlott mérési feladatokon keresztül, hogy az idő, az egyes tevékenységek
elvégzéséhez szükséges időtartam ismerete mennyire fontos a mindennapi életben.
Majd konkrét fizikai jelenség vizsgálatán keresztül megnézni.
A téma feldolgozása során előfordulhat még egy
másik probléma is, nevezetesen a gyerekeknek a Földről, a Naprendszerről
alkotott képnek aktuális állapota. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyerekek ebben
az életkorban a tudományos képet birtokolják. A Föld gömbölyű voltát már
valószínűleg elfogadták, de hogy a Nap körül kering, illetve a napszakok
változásának a föld forgásával való magyarázata egyáltalán nem biztos, hogy
ismert, illetve teljesen megértett dolog számukra.
Ajánlott feldolgozási mód:
A feladatokat
alapvetően 3 csoportba osztottuk. Az első csoport olyan, hogy a gyerekeknek nem
az órán kell az ajánlott méréseket elvégezni, hanem egy részét iskolán kívül,
illetve más órákon. Az adatok feldolgozása, majd azok rendszerezése,
csoportosítása, megbeszélése viszont már a szakóra témája.
A második részhez
igazából bármelyik feladat alkalmas lehet, hiszen a cél az adok csoportosítása,
majd azok vizuális megjelenítése hisztorgam formájában. Ez közös tevékenység is
lehet, de egyes részfeladatok kiadhatók egyes csoportoknak is, pl. fiúk –
lányok külön – külön hisztorgramjának elkészítése.
A harmadik részben
egy viszonylag kicsiny időtartam megmérése a cél, melyet a sokszorozás
módszerével lehet megoldani. A fonálinga lengésidejének tanulmányozása és az
eredmények fizikai magyarázata valójában csak a felsőbb évfolyamokon feladat.
Itt csak, mint érdekességként szerepel, mellyel inkább a tudományos
ismeretszerzés módszertanát kívánjuk bemutatni a gyerekeknek egy konkrét mérési
feladaton keresztül. Jó, ha az egyes csoportok más –más lehetőséget vizsgálnak.
1.
Diagnosztikus
kérdések megbeszélése.
2.
A feladatok
előkészítése, megbeszélése frontális módon.
3.
A gyerekek
kisebb, 3-4 fős, csoportokban dolgoznak először a szakórán kívül, majd a
szakórán.
4.
Beszámoló a
csoportok munkájáról. A gyerekek mutassák be egymásnak a mérési módszert, a
kiértékelés módját, a kapott eredményeket. E közben használják az általuk
készített rajzokat, posztereket!
5.
Második
feladatsor elvégzése közösen.
6.
Válaszok a kérdésekre,
illetve újabb kérdések megfogalmazása, majd válasz.
7.
Beszámolók a
kiegészítő feladatokból.
Változatok:
Lehet egy közös, osztályszintű mérést is beiktatni a
csoportmunkák elé frontális formában. Ez lehet egy egyszerű folyamat (pl. egy elejtett
tollpihe földre érkezése) idejének megmérése, pl. pulzusszámlálás alapján. A
mérési eredményeket összehasonlítva észre lehet venni, hogy a gyerekek esetleg
nagyon különböző értékeket kaptak. Ezt követően kerülhet sor a diagnosztikus
kérdésekre, majd azok megbeszélésére, és végül a 3-féle feladat elvégzésére.
Kiegészítés:
-
Történeti
áttekintések, csillagászati háttér, ókori mezopotámiai emlékek
-
Az időszámítás
kezdetei a különböző kultúrákban
-
Időzónák a
Földön
-
Készítsetek
gyűjtőmunkát arról, hogy mennyi ideig tartanak a különböző sportmérkőzések?
-
Készítsenek
vízórát, homokórát, virágórát egyes gyerekcsoportok
-
Mi a bioritmus?
(gyűjtőmunka)
Eszközök, anyagok:
Karóra, vagy fali óra, másodpercmutatóval, stopperóra,
papír, ceruza, számológép.
-
Szerinted mi
tart hosszabb ideig, míg a Föld egyszer megkerüli a Napot, vagy egy év?
-
Szerinted miért
van éjszaka?
-
Amikor nálunk
éjszaka van, lehetséges szerinted, hogy máshol éppen reggel van, vagy éppen
dél?
-
Számítsd ki, hogy
egy óra hány másodperc!
1. feladatsor
-
Mérjétek meg,
hogy csoportotok egyes tagjai mennyi idő alatt érkeznek be otthonról az
iskolába! Átlagosan mennyi idő alatt értek be az iskolába? Ki érkezik be a legrövidebb
idő alatt, és ki a leghosszabb idő alatt?
-
Biztosan
szerettek táncdalokat hallgatni. Mérjétek meg a kedvenc dalaitok lejátszásához
szükséges időt! Csoportosítsátok a dalokat idejük szerint!
-
Biztosan sok
órán szoktatok felelni. Egy héten keresztül mérjétek meg minden órán azt, hogy
mennyi ideig felel egy felelő! Átalagosan mennyi ideig tart egy felelet? Van-e
különbség az egyes tantárgyak között ebben a tekintetben?
-
Biztosan részt
szoktatok venni különböző orvosi vizsgálatokon, ahol sokat kell várni. Mérjétek
meg, hogy egy-egy beteg mennyi időt tölt bent az orvosnál! Van-e különbség az
egyes orvosok esetében?
-
Mérjétek meg,
hogy egy átlagos napon mennyi időt töltötök el a különböző órákra való
felkészüléssel? Van-e különbség ebben a tekintetben az egyes tantárgyak között?
Mindenkinek azonos a véleménye az osztályban erről a kérdésről?
2. feladatsor
-
Mennyi ideig
tart nálatok a mosakodás? Mindenki mérje meg, majd az órán készítsetek
hisztogrammos ábrázolást erről. Alkossatok idő-intevallumokat a mérési eredmények
alapján, számoljátok meg, hogy mely intevallumba hány gyerek kerül! Rajzoljatok
koordináta-rendszert, melynek vízszintes tengelyén az időintevallumok
szerepelnek, függőleges tengelyén pedig az, hogy hány gyerek kerül abba
csoportba. Az ábrázolás elkészülte után válaszoljatok a következő kérdésekre:
Általában mennyi ideig mosakodnak a gyerekek?
Van-e különbség a fiúk és a lányok mosakodási ideje
között? Készítsetek két, az előzőhöz hasonló hisztogrammot, külön a fiúkra és
külön a lányokra!
Hányan mosakszanak meg az átlagosnál rövidebb idő
alatt?
Hányan mosakodnak az átlagosnál hosszabb ideig?
Ha egy új gyerek kerül az osztályba, akkor ő nagy
valószínűséggel mennyi ideig mosakszik?
3. feladatsor
-
Fonálinga
lengésidejének meghatározása.
Az inga lengésideje az az idő, amely alatt az inga
egyik szélső helyzetéből kilendítve ugyanoda visszatér.
Az állványra szerelt fonálingát lengésbe hozzuk, majd
amikor egyik szélső helyzetébe ér, elindítjuk a stoppert és megmérjük 10 lengés
idejét (10 T). Ebből meghatározhatjuk egy lengés idejét!
mérés sorszáma |
10 T(s) |
T(s) |
1. |
|
|
2. |
|
|
3. |
|
|
T-átlag:
Próbáljátok
megvizsgálni azt, hogy milyen tényezőktől függhet az inga lengésideje! Alkossatok
hipotézist, tervezzetek rá mérési eljárásokat, majd végezzétek el a mérés
sorozatot!
Néhány jellegzetes időtartam
A Világegyetem kora |
10.109 – 20.109
év (10-20 milliárd év) |
A Föld kora |
4,5 milliárd év |
az élet kialakulása |
3,5 milliárd év |
az emberi civilizáció |
pár tízezer év |
egy emberi élet |
60-70 év |
egy nap |
24 óra = 8,64.104 s |
a fülünkkel még érzékelhető legrövidebb időtartam: |
0,1 s |
De nehéz az iskolatáska…
A gyerekek a tömegmérés
elemeivel ismerkednek meg.
Mely célok eléréséhez járul hozzá?
A gyerekek jártasságot szereznek a különböző
tömegmérési lehetőségek használatában. A fogalom alapvető szerepet játszik a
későbbi sűrűségfogalom megkonstruálásakor is.
Háttér:
A gyerekeknek van
tömegfogalmuk - amely ebben az életkorban azonos a súly fogalmával, van
térfogat fogalmuk, amely szintén keveredik a tömeg/súly fogalom-együttessel,
bár ebben az esetben már a differenciálódás kezdetei is megfigyelhetők, és van,
tapasztalataink szerint, egy ezektől függetlenül kialakított űrmérték képük,
amely sokukban a váltószámok megtanulásának gyötrelmes képét idézi fel.
Rendelkeznek továbbá egy intuitív sűrűség-fogalommal, hiszen sokszor emeltek
föl különböző anyagú és különböző méretű tárgyakat, habszivacs labdákat, tollal
töltött párnát, vizesvödröt, fadarabokat. Az intuitív sűrűségfogalomba sokuknál
„bezavar"
a viszkozitás, hiszen a sűrűre főzött puding, vagy a háztartásban használt olaj
minden gyerek tapasztalati világában megtalálható. Az említett négy mennyiség a
gyerekek jelentős részében olyan halmazokat alkot, amelyeknek igen nagy a közös
részük, sőt számos mennyiséget teljesen azonosnak vélnek.
A gyerekek által
kitöltött diagnosztikus teszt kérdései között szerepeljen legalább egy olyan,
amely a tömeg-térfogat fogalom együttes alakulásáról érdeklődik. Leggyakrabban
azt a kérdést használják, hogy „Mi a nehezebb, 1 kg toll, vagy 1 kg kő?"
A válaszadók között, 111 hatodik osztályos dolgozata alapján 53 % azt a választ
adja, hogy 1 kg kő nehezebb.
A következő
szakaszban a tanítási órákon a teszt megírása során felmerült legfontosabb
problémákat beszéljük meg a gyerekekkel. A tesztben helyesen válaszoló gyerekek
a következőképpen szoktak magyarázni a többieknek: „Hát nem
vettétek észre a kérdésben 1 kg toll és ugyanannyi, vagyis pontosan 1 kg kő
szerepel! Ezek természetesen egyforma nehezek!" Az ellentábort azonban nem
mindig győzi meg ez az érvelés (a feladatot ők is elolvasták) és a
következőképpen válaszolnak: „De hát hogyan lehetnének egyenlők,
képzeljetek már magatok elé 1 kg tollat, ez akkora lehet, mint egy nagyobb
párna, és ehhez képest az 1 kg kő nagyon kis helyet foglal el. Hogyan
lehetnének egyenlők?" Különösen érdekes volt számunkra, hogy amíg az előző
fél használta az egyenlő mennyiségek jellemzésére a „nehéz"
kifejezést, addig ez a tábor nem nevezi meg, hogy milyen mennyiségeket vizsgál.
A magyarázatból persze érződik, hogy a „milyen nehéz"
kérdésre ezekben a gyerekekben a „mekkora helyet foglal el" kép hívódik
elő, és a válasz megadásában még egy fordított arányosság-féle sem zavarja meg
őket (minél kisebb, annál nehezebb). A válaszok mögött szinte tapintható a
formálódó sűrűség-fogalom. A dolog érdekessége, hogy a megfigyelt osztályokban
lezajló beszélgetések során, a tesztben eredetileg helyesen válaszoló gyerekek
közül sokan elbizonytalanodnak, amikor a másik fél érvelésére megjelenik
képzeletükben a nagy helyet elfoglaló toll, és a kisebb térfogatú kő.
Természetesen a
vizsgált esetek száma alapján nem jelenthetjük ki, hogy ez a fogalomalkotási -
differenciálódási folyamat tipikus lenne, de számos idősebb korosztályban
felmerülő probléma alapján valószínűsíthető, hogy a térfogat, a tömeg és a
sűrűség fogalmak alakulása még az általános iskolás korszak végére sem zárul le
a gyerekek jelentős részénél. Ha végiggondoljuk, hogy ezek a fogalmak mennyi
természettudományos és gyakorlati ismeret alapjait képezik, nem csodálhatjuk,
ha a gyerekek jelentős részének okoznak gondot a kémiai számítások, és a
hidrosztatika törvényei, hogy csak két témát ragadjunk ki a kínálkozó
lehetőségek közül.
Arra a kérdésre,
hogyha egy mérleg serpenyőiben egy pohár jeget kiegyensúlyozunk, akkor a jég
elolvadása után milyen lesz a mérleg helyzete, a gyerekeknek megközelítőleg 1/3
része szokta azt válaszolni, hogy akkor is egyensúlyban marad a mérleg, a 2/3
része pedig azt válaszolja, hogy a víz nehezebb illetve könnyebb lesz. Abban,
hogy a víz könnyebb vagy nehezebb lesz-e az olvadás után, többnyire azért
különböztek a válaszok, mert a gyerekek nem emlékeztek pontosan arra, hogy
minek nagyobb a térfogata, a jégnek, vagy a belőle, olvadás után nyerhető
víznek. A kérdés a tömegmegmaradás elvének megléte után érdeklődik. Az előzőek
alapján látható, hogy ez a konstrukció nincs meg a gyerekek jelentős részénél!
Ennek eléréséhez ajánljuk a második feladatsort.
1.
Diagnosztikus
teszt megíratása, majd a válaszok megbeszélése.
2.
Csoportfeladatok
kiosztása.
3.
A gyerekek csoportokban
dolgoznak az első feladatsoron. Az 5. csoportba lehetőleg fiúk kerüljenek, akik
szeretnek kisautókkal játszani!
5.
A gyerekek
csoportokban dolgoznak a második feladatsoron.
7.
Kiegészítő
feladatok megbeszélése.
-
Van-e
összefüggés a gyerekek magassága és tömege között? (Összehasonlító elemzés)
-
Reggeli és esti,
esetleg napközbeni tömegmérések. Van-e eltérés? Mi lehet az oka? Ezt több
gyerekek is csinálhatja.
-
Nézzetek utána
különböző állatok jellegzetes tömegeinek! Melyik a legkönnyebb és melyik a
legnehezebb állat?
-
Mekkora a
különböző közlekedési eszközök tömege? (gyűjtőmunka)
-
Hogyan mértek
tömeget az emberek a történelem folyamán? A tömegmérés egységeinek alakulása az
emberiség történetében.
-
Mit gondoltok,
mi nehezebb, 1 kg vas, vagy 1 kg tollpihe?
-
Mekkora lehet
szerintetek egy 1 kg tömegű aranytömb? Elférne a tenyeretekben?
-
Szerintetek ha 1
kg jég megolvad, akkor nő vagy csökken a folyamat közben a tömege?
1.
Csoport
-
Mérjétek meg
csoportotok egyik tagjának könyveit, füzeteit, tolltartóját, üres táskájának a
tömegét, majd adjátok össze a kapott értékeket. Ez után mérjétek meg a teli
táska tömegét is. Jól számoltatok?
-
Mérjétek meg az
osztályotokba járó tanulók táskáinak tömegét! Írjátok fel a kapott adatokat,
majd alkossatok ezekből csoportokat. Számoljátok meg, hogy hány táska kerül az
egyes csoportokba! Ábrázoljátok az egyes csoportokba eső táskák számát a tömeg
függvényében!
2. Csoport
-
A méréshez
kérjétek meg osztálytársaitokat, hogy álljanak rá egy fürdőszobamérlegre!
Mindenkinek a tömegét jegyezzétek fel! Alkossatok ezekből csoportokat! Számoljátok
meg, hogy hány tanuló kerül az egyes csoportokba! Ábrázoljátok az egyes
csoportokba eső tanulók számát a tömeg függvényében!
-
Ha egy új tanuló
kerül az osztályotokba, akkor nagy valószínűség szerint melyik csoportba esik
majd az Ő tömege?
-
Van-e különbség
a fiúk és a lányok tömege között? Válogassátok szét e szerint az adatokat, és
készítsétek el mindkét nem esetében a csoportalakítást, majd az ábrázolást!
3. Csoport
-
Osztálypénzből
vegyetek 5 kg almát! Körülbelül 2,5 kg piros és 2,5 kg zöld almát vegyetek!
Mérjétek le minden egyes alma tömegét. Jegyezzétek fel az adatokat! Alkossatok
ezekből csoportokat! Számoljátok meg, hogy hány alma kerül az egyes
csoportokba! Ábrázoljátok az egyes csoportokba eső almák számát a tömeg
függvényében!
-
Ha egy új tanuló
kerül az osztályotokba, és almát hoz magával uzsonnára, akkor nagy valószínűség
szerint melyik csoportba esik majd ennek az almának a tömege?
-
Van-e különbség
a különböző típusú almák tömegei tömege között? Válogassátok szét e szerint az
adatokat, és készítsétek el mindkét típus esetében a csoportalakítást, majd az
ábrázolást!
4. Csoport
-
Vegyetek
osztálypénzből egy csomag babot vagy borsót! Határozzátok meg egyetlen szem
tömegét! Tervezzétek meg a mérést, majd beszéljétek meg tanárotokkal. Ha Ő is
jónak tartja, akkor végezzétek is el a mérést!
-
Hogyan
határoznátok meg egyetlen papírlap tömegét? Tervezzétek meg a mérést, majd
végezzétek is el!
-
Határozzátok meg
a Magyarországon használatos pénzérmék tömegét!
5. Csoport
-
Hozzátok be
otthonról a kicsi játékautóitokat! Mérjétek meg ezek tömegét! Jegyezzétek fel
az adatokat! Alkossatok ezekből csoportokat! Számoljátok meg, hogy hány autó
kerül az egyes csoportokba! Ábrázoljátok az egyes csoportokba eső autók számát
a tömeg függvényében!
-
Ha egy új tanuló
kerül az osztályotokba, és hoz magával egy kisautót, akkor nagy valószínűség
szerint melyik csoportba esik majd ennek az autónak a tömege? Lehet-e ebben az
esetben ilyen kijelentést tenni?
Második rész
--------------------------------------------------------------------------------------------------
1. Csoport
-
Tanárotoktól
kaptok egy igen hideg jégdarabot a mélyhűtőből. Határozzátok meg a tömegét! A
jeget azonban nem lehet csak “úgy” a mérlegre tenni, főzőpohárba kell helyezni!
Hogyan tujátok meghatározni a tömegét?
-
Mit gondoltok,
más lesz-e a tömege, amikor megolvad?
-
Hagyjátok a
mérlegen a jégdarabot egészen addig, amíg meg nem olvad, és közben figyeljétek,
változik-e olvadás közben a tömege! Mit tapasztaltok? Az amit vártatok?
2. Csoport
-
Készítsetek
keveréket 100 g víz és cukor felhasználásával! Hogyan fogjátok a 100 g víz
tömegét lemérni? Ha sikerült, akkor mérjetek ki 5 g cukrot és öntsétek a vízbe,
majd keverjétek el! Mit gondoltok, mennyi lesz a keletkező oldat tömege?
-
Méréssel
ellenőrizzétek elképzeléseteket!
3. Csoport
-
Készítsetek
keveréket 100 g víz és só felhasználásával! Hogyan fogjátok a 100 g víz tömegét
lemérni? Ha sikerült, akkor mérjetek ki 5 g sót és öntsétek a vízbe, majd
keverjétek el! Mit gondoltok, mennyi lesz a keletkező oldat tömege?
-
Méréssel
ellenőrizzétek elképzeléseteket!
4. Csoport
-
Készítsetek
keveréket 100 g olaj és őrölt pirospaprika felhasználásával! Hogyan fogjátok a
100 g víz tömegét lemérni? Ha sikerült, akkor mérjetek ki 5 g őrölt pirospaprikát
és öntsétek a vízbe, majd keverjétek el! Mit gondoltok, mennyi lesz a keletkező
oldat tömege?
-
Méréssel
ellenőrizzétek elképzeléseteket!
5. csoport
-
Mérjetek ki 100
g vizet! Hogyan fogjátok a 100 g víz tömegét lemérni? Mit gondoltok, változik-e
a víz tömege melegítés közben?
-
Kezdjétek le
melegíteni a vizet borszeszégővel! 5 percenként óvatosan, ronggyal fogjátok meg
a főzőpoharat, és határozzátok meg a víz tömegét! Azt történik, amit vártatok?
-
Ha csökken a víz
tömege, mi lehet ennek az oka? Hogyan lehetne elérni, hogy ne így legyen?
Valósítsátok meg elképzeléseteket, miután tanárotokkal megbeszéltétek, és Ő
jóváhagyta!
A tömeg jele az m, az SI szerinti
mértékegysége pedig a kg.
Néhány tömegérték
Tejútrendszer |
4.1044 kg |
Nap |
2.1030 kg |
Föld |
6.1024 kg |
átlagos ember |
60 kg |
fehér egér |
0,2 kg |
egysejtű |
2.10-10 – 5.10-10
kg |
átlagos szerves molekula |
10-18 kg |
atom |
10-27 - 10-25 kg |
proton, neutron |
1,67.10-27 kg |
Milyen meleg?
Mely célok eléréséhez járul hozzá?
Extenzív és intenzív paraméterek elkülönítése
a hőmérséklet példáján keresztül.
Háttér:
Kicsit kilépünk az
osztályteremből! Ez szükséges lépés ebben az esetben, hiszen másképp nem tudjuk
bemutatni tanítványaink számára azt, hogy mi ténylegesen a körülöttünk lévő
világ leírásával kívánunk foglalkozni.
A gyerekek eddig
összeadódó fizikai mennyiségekkel találkoztak, illetve így gondolkoznak azokkal
kapcsolatban. Ellenben a hőmérséklet ettől eltérő, kiegyenlítődő mennyiség.
Differenciálatlan fogalom-együttest alkot az energiával. Ezért sok olyan
válaszra számíthatunk, amelyekben a két hőmérséklet összege, vagyis a 60°C
szerepel, továbbá a halmazállapot-változások során is folyamatosan növekvőnek
gondolják a hőmérséklet értékét.
Nem egyértelmű még
a hőmérsékleti egyensúly fogalma sem. Ennek kialakítását szolgálják az
osztályban történő hőmérsékletmérések. Az udvaron, a napos helyeken mérhető
magasabb hőmérsékletértékek szorulnak majd magyarázatra.
A különböző
hőmérsékletű folyadékok összeöntése és a halmazállapot-változásokat jellemző
hőmérsékleti viszonyok mérése későbbi oktatási programjainkban kerülnek majd
elő.
Ajánlott feldolgozási mód:
1.
Diagnosztikus
kérdések megbeszélése.
2.
Csoportok kialakítása.
3.
A gyerekek
csoportokban dolgoznak.
4.
Csoportbeszámolók.
5.
Kiegészítő
feladatok megbeszélése.
Kiegészítés:
-
Különböző
állatok testhőmérséklete (gyűjtőmunka)
-
Különböző
égitestek felszíni hőmérséklete (gyűjtőmunka)
-
Különböző
motorokban működés közben, ipari folyamatok egyes szakaszaiban uralkodó
hőmérsékletek
-
Milyen
hőmérsékleti “viszonyok”-at alkalmaznak a különböző ételkészítési eljárások
során, mint pl. főzés, sütés?
Eszközök, anyagok:
-
különböző
hőmérők, lázmérő, papír, ceruza, színes ceruzák.
-
Összeöntünk 1
liter 20°C-os és 1 liter 40°C-os vizet. Mekkora lesz a kapott 2 liter víz közös
hőmérséklete?
-
Változik-e
szerinted a forrásban lévő víz hőmérséklete? És az olvadó jégé?
-
Csoportotok
minden tagjának az a feladata, hogy a nap különböző időszakaiban mérje meg a hőmérsékletét!
Például reggel közvetlenül felkelés előtt, majd kicsit később, az iskolába
történő indulás előtt, ebédidőben, délután és este, lefekvés előtt. Foglaljátok
táblázatba eredményeiteket, majd ábrázoljátok a hőmérsékleteteket az idő
függvényében!
-
Hasonlítsátok
össze a csoporttagok eredményeit! Milyen változások figyelhetők meg?
-
Vajon miért
ingadozik a testhőmérséklet?
-
Csoportotok
feladata az lesz, hogy az iskola udvarának különböző pontjain mérjétek meg a
levegő hőmérsékletét. Készítsétek el az iskolaudvar vázlatos térképét, melyen
satírozással azt is jelöljétek be, hogy a mérés időpontjában hol süt a Nap és
hol van árnyék! Az így elkészült rajzba írjátok be a mért hőmérsékletértékeket!
-
Mely részeken
magasabb a hőmérséklet és vajon miért?
-
Csoportotok
feladata az lesz, hogy válasszatok ki egy állandó helyet, ahol a nap folyamán
több alkalommal megméritek a levegő hőmérsékletét! A hőmérsékletmérés történhet
reggel, közvetlenül az iskolába érkezés után, egyszer a délelőtt folyamán,
körülbelül 10 órakor, délben, délután 2 óra körül, 4 óra körül és végül 6 óra
körül. Legalább 3 napon keresztül végezzétek a méréseket!
-
Készítsetek
összefoglaló táblázatot mérési adataitokkal, majd ábrázoljátok a mért
hőmérsékleteket az idő függvényében?
-
Hogyan változik
a hőmérséklet egy napon belül?
-
Csoportotok
feladata az lesz, hogy az osztályterem különböző pontjain mérjétek meg a levegő
hőmérsékletét. Készítsétek el az osztályterem vázlatos térképét, melyen
satírozással azt is jelöljétek be, hogy a mérés időpontjában hol süt a Nap és
hol van árnyék! Az így elkészült rajzba írjátok be a mért hőmérsékletértékeket!
-
Mely részeken
magasabb a hőmérséklet és vajon miért?
Milyen gyorsak vagyunk?
Mely célok eléréséhez járul hozzá?
A sebességfogalom kialakításának kezdeti
lépéseit kell megtennie a gyerekeknek. Újdonság továbbá, hogy ezt a mennyiséget
nem közvetlenül mérjük, hanem más adatokból (távolság, idő) számítjuk.
Háttér:
Kicsit kilépünk az
osztályteremből! Ez szükséges lépés ebben az esetben, hiszen másképp nem tudjuk
bemutatni tanítványaink számára azt, hogy mi ténylegesen a körülöttünk lévő
világ leírásával kívánunk foglalkozni.
Sebességeket kell
számolni a gyerekeknek távolság és időadatok mérésével, illetve különböző
táblázatokból vett adatok felhasználásával. Ez valójában az átlagsebesség, de
ezzel ebben az életkorban még nem érdemes foglalkozni. Bőven elég annyit
megbeszélni a gyerekekkel, hogy a mozgás ideje alatt egyáltalán nem biztos,
hogy annak minden pillanatában a kiszámított sebességgel mozgott az az élőlény,
vagy közlekedési eszköz. De így is elég jól leírtuk a mozgását, jellemeztük a
mozgást gyorsasága szempontjából.
Még nem célszerű
út – idő grafikonok felvétele sem, csak a gyerekek intuitív sebességfogalmára
hagyatkozzunk, ezt a tudásukat hozzuk felszínre számukra, mely majd a későbbi
években bővülhet, kiegészülhet újabb elemekkel, fogalmakkal, mint pillanatnyi
sebesség, gyorsulás stb. A dinamikai okokkal se foglalkozzunk még.
Ez az egység
széleskörű lehetőséget ad az érdeklődés szerinti differenciálásra. A
csoportfeladatok között szerepel földrajzi jellegű és biológiai jellegű is.
Ajánlott feldolgozási mód:
1.
Csoportfeladatok
előkészítése.
2.
A gyerekek
csoportokban dolgoznak.
3.
Csoportbeszámolók.
4.
Kiegészítő
feladatok megbeszélése.
Kiegészítés:
-
Milyen
sebességgel mozognak a különböző állatok? Melyik a leglassabb és melyik a
leggyorsabb?
-
Milyen
sebességrekordokat ismersz? (gyűjtőmunka)
-
Labdajátékok esetében
milyen gyorsan mozog a labda a különböző helyzetekben?
-
Milyen
sebességeket lehetett elérni a 19. század végéig? Mennyi ideig tarthatott egy
postakocsi menetideje bizonyos városok között? És napjainkban?
-
Mekkora a Föld
keringési sebessége a Nap körül? Mekkora a Föld forgásából adódó sebesség a 45
szélességi fokon?
-
Különböző
járművek maximális sebességei (gyűjtőmunka).
Eszközök, anyagok:
-
autóskártya,
állatos-kártyák, amelyeken sebességek is vannak, papír, ceruza, színesek,
számológép, mérőszalag, stopper.
Név |
idő (s) |
sebesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Név |
idő (s) |
sebesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Név |
idő (s) |
sebesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jármű |
idő (s) |
sebesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Állat |
idő (s) |
sebesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jármű |
távolság (m) |
idő (s) |
sebesség |
autóbusz |
|
|
|
vonat |
|
|
|
repülőgép |
|
|
|
személygépkocsi |
|
|
|
További új modulok:
1.
Elemi
termodinamikai tapasztalatok rendszerezése, az alapfogalmak megalkotása:
Hideg – meleg víz összeöntése, azonos tömegek,
különböző tömegek (KOMP)
Víz és más különböző hőmérsékletű anyag összeöntése és
a közös hőmérséklet (KOMP)
Oldódás anyagszerkezeti magyarázata, só + víz = sós
víz, térfogatmérés, tömegmérés (anyagmegmaradás)
Jég és víz összeöntése és a közös hőmérséklet
Fagyáspont, hűtőkeverék
Párolgás, mitől függ a párolgás sebessége?
(Részecskekép)
Forráspont (tésztafőzés, félkész porok receptjei)
2.
Különböző
változások a természetben és ezek leírása:
Bemutatni, hogy a változások számszerűsíthetők, sőt
ismerünk is ilyet, pl. sebesség
Vízmelegítés T(t) függvény felvétele,
Hideg + meleg víz T(t) függvénye
forrás hőmérsékletére melegítjük a vizet T(t) függvény
felvétele (WE)
tanulási sebesség (pl. egy rövid vers megtanulása,
szövegolvasás + 2 kérdés, írási sebesség)
növekedés
testtömeg
csíráztatás és különböző növények magasságának
növekedése az idő függvényében
tojásfehérje (vizes oldat) állagának változása a
melegítés hatására
Kinematika:
Távolságmérés idővel (pl. 3 napi járás, mértékegységek
fontossága, Aesopus mese)
időmérés távolsággal
Változó sebesség s(t) függvények ábrázolásai mérések
alapján
gyorsulás elemi fogalma
pl. 1000m lefutása, de 100m-enként mérjük az időt.
Hogyan mozog az elején és a végén?
motorok, autók “gyorsulása”
3.
Elemi
dinamikai tapasztalatok:
Nehéz és könnyű testek
Levegőben és vízben pl. fadarab levegőben nehéz, de
vízben könnyű
úszás, lebegés, elsüllyed
Felhajtóerő (KOMP)
Különböző hőmérsékletű testek
érintkezése
Ez a tanítási modul az intenzív paraméterek kiegyenlítődésének egyfajta, tanulói kísérletekre alapozott feldolgozási lehetőségére mutat példát a 6-7. évfolyam tanulói számára.
A feldolgozás lépései:
1. Előzetes hipotézist kérünk a gyerekektől arra vonatkozóan, hogy mi történik szerintük, ha azonos tömegű hideg és meleg vizet összeöntünk. Legyen 100 g a tömeg és a hőmérsékletek egyik esetben 20°C és 40°C, majd a második esetben 40°C és 60°C. Indokolják is meg hipotézisüket! (A gyermektudományi vizsgálatok szerint a 10 év körüli gyerekek esetében az a leggyakoribb, hogy a tanulók az első esetben 60°C-os közös hőmérsékletet várnak, míg a második esetben 100°C-ot. Ez azért is érdekes, mivel ekkor ugye forrnia kellene a víznek.)
2. Felszólítjuk a gyerekeket, hogy tervezzenek mérést állításuk igazolására.
3. Végezzék el a mérést. Vonják le a következtetést a tapasztalat alapján, vagyis helyettesítsék elméletüket. Ebben természetesen segítenie kell a tanárnak. (Tapasztaltuk néhány esetben, hogy amikor a hőmérő nem a várt 60°C-ot, vagy 100°C-ot mutatta, másikat kértek, mondván az ő hőmérőjük elromlott, mivel csak 30°C-ot, illetve 50°C-ot mutat.)
4. További problémák fölvetésére, differenciált foglalkozásokra is adunk lehetőséget, pl. más kiindulási hőmérsékletek vizsgálata, különböző tömegű vízminták használata, különböző anyagok használata stb.
A megbeszélés során célszerű egyszerű mennyiségi leírást is adni a jelenségekre. A gyerekekkel el kell fogadtatni azt a tapasztalatot, hogy a közös hőmérsékletet nem összeadással kapjuk meg. Azonos víztömegek esetében a két hőmérséklet egyszerű számtani középértéke a várható eredmény. Egyéb esetekben pedig a különböző víztömegektől függ. Ezt követően próbáljunk meg ilyen esetekben is előrejelzéseket kérni a gyerekektől! Először nézzünk konkrét egyszerű példákat, mint 1 : 2 tömegarány, 1 : 3 tömegarány, majd próbálkozzunk matematikai leírással: . Mutassuk a vizsgált egyszerű példákon keresztül az összefüggés hasznosságát, jelezve azt, hogy ily módon bármilyen tömegviszonyok esetében tudunk előrejelzést tenni.
Különböző anyagok esetében első ránézésre nem használható összefüggésünk, de ha bevezetünk egy, az anyagi minőségeket jellemző állandót (fajhő) is, akkor már használhatóvá válik. A fajhő fogalmának bevezetéséhez célszerű még egy közös mérést (illetve az érdeklődő gyerekek részvételével) végezni. Ez a következő: azonos ideig melegítsenek egy főzőlapon azonos tömegű (pl. 100 g) vizet, denaturált szeszt és olajat, miközben mérik a hőmérsékletemelkedést, mely természetesen különböző lesz.
Feladatlap
1. Tölts egy 250cm3 térfogatú főzőpohárba 100g 20°C-os vizet! Ez után tölts hozzá 100g 40°C-os vizet! Mit gondolsz, mekkora lesz a közös hőmérséklet?
Írd le! ………………
Tényleg a várt értéket kaptad?
Írd le a mért értéket!…………….
2. Tölts egy 250cm3 térfogatú főzőpohárba 100g 40°C-os vizet! Ez után tölts hozzá 100g 60°C-os vizet! Mit gondolsz, mekkora lesz a közös hőmérséklet?
Írd le! …………….
Tényleg a várt értéket kaptad?
Írd le a mért értéket!…………….
3. Az előző két mérésben volt valamilyen várakozásod, majd kaptál valamilyen tényleges értékeket. Más tanulók az osztályban szintén mértek. Jöjjetek össze kis csoportokba, számoljatok be egymásnak, hogy mennyire sikeresen jeleztétek előre a közös hőmérsékletet, majd vitassátok meg, hogy ki miért lehetett sikeres, vagy sikertelen!
4. Tölts a 150cm3 –es főzőpohárba 100g 40°C-os vizet, majd ezt állítsd bele a 250cm3 térfogatú főzőpohárban lévő 100g 20°C-os vízbe! Mindkét főzőpohárban lévő vízbe állíts hőmérőt, és félpercenként olvasd le, majd jegyezd fel mindkét víz hőmérsékletét!
Idő (perc) |
Hideg víz Hőmérséklete (°C) |
Meleg víz hőmérséklete (°C) |
0 |
|
|
0,5 |
|
|
1 |
|
|
1,5 |
|
|
2 |
|
|
2,5 |
|
|
3 |
|
|
3,5 |
|
|
4 |
|
|
Ábrázold egyetlen grafikonban, hogyan változott a hideg, illetve a meleg víz hőmérséklete a mérés alatt! Szerinted miért olyan grafikont kaptál, amilyet?
1. Ismételd meg a mérést különböző tömegű vízminták használatával, például 50g 20°C-os és 100g 40°C víz esetében!
Mit gondolsz, mekkora lesz a közös hőmérséklet? Írd le! …………………
Tényleg a várt értéket kaptad?
Írd le a mért értéket!…………….
2. Ismételd meg a mérést különböző anyagok használatával, például víz és denaturált szesz, vagy víz és olaj stb. esetében!
Azt a közös hőmérsékletet mértétek, amire számítottatok?
Ha nem, akkor mi lehet az eltérés oka?
HŰTŐKEVERÉK ELŐÁLLÍTÁSA
Készítsetek különböző összetételű hűtőkeverékeket úgy, hogy a só mennyiségét növelitek! Célszerű kb. 100 g 0°C-os jéghez 3g-onként adni a konyhasót, megkeverni a víz-jég-só keveréket, és mérni a hőmérsékleteket.
Ábrázoljátok az így elérhető hőmérsékleteket az összetétel függvényében és adjátok meg azt a hőmérsékletértéket, mely a legalacsonyabb! Milyen összetételnél következett ez be?
Forrás és párolgás
1. Különböző folyadékokkal átitatott rongyokkal húzzatok az asztalunra egy csíkot és figyeljétek meg melyik milyen hamar szárad meg.
2. Cseppentsetek a kezetekre különböző anyagokat és figyeljétek meg, hogy melyik párolog el leghamarabb.
3. Egy kémcsövet töltsetek meg kb. kétharmadáig vízzel, majd dugaszoljátok be erősen. Hogy elég erős-e arról úgy győződhettek meg, hogy a kémcsövet a szájával lefelé fordítjátok, és alaposan megrázzátok. Ha nem csepeg, és nem szállnak fel kis légbuborékok, akkor el lehet kezdeni a kísérletet.
Vegyétek ki a dugót és forraljátok fel a vizet. Amikor már kb. fél percet forrt, hagyjátok abba a melegítést, és rögtön dugaszoljátok be a kémcsövet. Fejjel (dugóval) lefelé tegyétek bele egy üres pohárba, majd óvatosan öntsetek rá egy kevés hideg vizet!
Magyarázzátok meg a kicsit furcsa tapasztalatot!
Hány fokon forr a víz? Milyen körülmények között értelmezzük a forráspontot?
4. Az élelmiszerboltokban már nagyon sokféle olyan por található, melyekből szószok, illetve különféle levesek készíthetők. Gyűjtsétek össze pár ilyen termék zacskóját, majd tanulmányozzátok pl. a leves elkészítési módját! Miért tanácsolják több esetben azt, hogy a főzéskor elpárolgott vizet pótolni kell?
Energiaváltozás melegedéskor
és halmazállapot-változáskor
1. Gondoljátok végig, hogyan változik a mélyhűtőből kivett, -20 °C-os jég hőmérséklete, miközben melegszik, megolvad, majd már víz formájában szobahőmérsékletű lesz (20°C)! Írjátok le előzetes elképzeléseiteket, készíthettek rajzot is!
2. Törjetek össze száraz ruha között mélyhűtőből kivett jeget. (A mélyhűtő hőmérséklete általában alacsonyabb, mint -10°C.) Tegyétek az apró jégdarabkákból a főzőpohárba. Állítsátok a jégdarába a hőmérőt, óvatosan kevergessétek a jeget, és olvassátok le percenként a hőmérsékletet! Az adatokat írjátok a táblázat megfelelő helyére! Ábrázoljátok a mérési adatokat grafikonon!
Idő (perc) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hőmérséklet (oC) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb megfigyelés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MELEGEDÉSI GÖRBE FELVÉTELE
A különböző melegítési lehetőségek számbavételére van lehetőség ebben a feladatlapban. A melegedési görbe felvétele, majd azok összehasonlítása, értelmezése a cél. Ehhez mérni kell a hőmérsékletet, az időt, grafikont kell készíteni, melyet az elemzéshez fel kell használni. A lehetőségek köre természetesen bővíthető egyéb melegítőforrásokkal. Több csoport is végezhet azonos feladatot.
Célszerű minden csoport esetében azonos mennyiségű vizet melegíteni, melyet előzetesen kell egyeztetni, hiszen csak így lesznek összehasonlíthatóak az adatok.
A kapott függvény valószínűleg nem lesz lineáris. A melegítés első szakaszában lassabban melegszik a víz, hiszen az edényt is fel kell melegíteni. Az egyes melegítőeszközök teljesítményében is nagy különbségek vannak. Valószínűleg az elektromos eszközök rövidebb idő alatt hoznak létre azonos hőmérsékletváltozást, melyet érdemes megvizsgálni. Pl. mennyi idő alatt melegszik fel a víz 20°C-kal az egyes csoportok esetében? Ezt a görbéről kell leolvasni a gyerekeknek.
A megbeszélés során közös feladatként célszerű egy közös koordináta-rendszerben ábrázolni az összes grafikont. Ez után megbeszélni, hogy miként lehet ránézésre eldönteni azt, hogy mikor változik a kérdéses mennyiség, jelen esetben a hőmérséklet, gyorsabban, avagy lassabban. Ez rendkívül fontos lesz a későbbi természettudományos tanulás során, hiszen a világ változik körülöttünk, és sokszor fontos a változások ütemét jellemezni.
Feladatlapok
1.
Helyezzetek az elektromos
főzőlapra a 300 cm3 -es főzőpohárban ismert m tömegű
vizet, majd kezdjétek el melegíteni a legmagasabb fokozaton! Keverjétek meg a
vizet félpercenként és mérjétek meg a hőmérsékletét, majd ábrázoljátok a T
hőmérsékletet az idő (t) függvényében!
Milyen szakaszokat lehet elkülöníteni a berajzolt
görbén és mi ennek az oka?
Próbáljátok megbecsülni a következő mérési adatot,
majd ellenőrizzétek a becslést a mérés folytatásával!
Melegítsétek egészen forrásig a vizet! A grafikonon
mely szakasz felel meg a forrásnak? Jelöljétek be! Olyan, amilyennek vártátok?
2.
Helyezzetek a
300 cm3 -es főzőpohárba ismert m tömegű vizet, hőmérőt,
keverőbotot és egy merülőforralót. Kapcsoljátok be a merülőforralót,
majd ez után 2 percenként olvassátok le a víz hőmérsékletét! Minden leolvasás
előtt keverjétek meg a vizet! 5-6 mérést végezzetek!
A leolvasott értékeket rögtön táblázatban rögzítsétek,
majd ábrázoljátok egy előre elkészített koordináta-rendszerben is a megfelelő
adatpárokat. Ezt követően rajzoljátok be a mérési adatokhoz legjobban
illeszkedő görbét!
Milyen szakaszokat lehet elkülöníteni a berajzolt
görbén és mi ennek az oka?
Próbáljátok megbecsülni a következő mérési adatot,
majd ellenőrizzétek a becslést a mérés folytatásával!
Melegítsétek egészen forrásig a vizet! A grafikonon
mely szakasz felel meg a forrásnak? Jelöljétek be! Olyan, amilyennek vártátok?
3.
Helyezzetek tanulókísérleti
égő (borszeszégő) fölé vasháromlábat, majd erre a 300 cm3 -es
főzőpohárban ismert m tömegű vizet benne keverőbotot, majd kezdjétek el
melegíteni! Keverjétek meg a vizet félpercenként és mérjétek meg a
hőmérsékletét, majd ábrázoljátok a T hőmérsékletet az idő (t)
függvényében!
Milyen szakaszokat lehet elkülöníteni a berajzolt
görbén és mi ennek az oka?
Próbáljátok megbecsülni a következő mérési adatot,
majd ellenőrizzétek a becslést a mérés folytatásával!
Melegítsétek egészen forrásig a vizet! A grafikonon
mely szakasz felel meg a forrásnak? Jelöljétek be! Olyan, amilyennek vártátok?
Különböző változások
A környezetünkben rendkívül sokféle változásnak vagyunk tanúi. Változnak az évszakok, a napszakok, a gyerekek megnőnek, felnőttek lesznek, a növények kicsíráznak a magból, majd termést hoznak, és vég nélkül sorolhatnánk a példákat. Ezek a változások természetesek számunkra és a gyerekek számára is. A következő kis oktatási program a változások tudatos megfigyelésére, azok számszerű jellemzésének fontosságára mutat példákat, melyeke mozaik módszerrel dolgoztathatunk fel a különböző gyerekcsoportokkal.
A feladatok kiosztásánál legyünk figyelemmel a gyerekek érdeklődésére. A csíráztatási feladatot körülbelül két héttel hamarabb ki kell adni, hogy értékelhető eredmények legyenek a beszámolóórára.
Feladatlapok
1. Tanulási sebesség
a.) Csoportotok feladata az lesz, hogy összehasonlítsátok egymás tanulási sebességét. Minél rövidebb idő alatt meg kell tanulnotok egy két versszakos rövid verset, melyet nem ismertek még. Amikor jelzitek, hogy készen vagytok, akkor tanárotok meghallgatja, hogy hibátlanul mondtátok-e el. Csak a hibátlan felmondás tekinthető elfogadottnak.
b.) Csoportotok minden tagja kap egy rövid ismeretlen szöveget, melyet két kérdés követ. Feladatotok az lesz, hogy minél rövidebb idő alatt helyesen válaszoljatok a feltett kérdésekre, melyet tanárotok ellenőriz. Aki a leggyorsabb, az győz.
Az egyes versenyzők idejét célszerű egy táblázatban rögzíteni.
Daniel Sennert (1572-1637) német orvos elképzelése szerint az anyag
igen kicsi, egyszerű, tovább már nem osztható részecskékből áll és ennek
segítségével magyaráz számos jelenséget, mint például a párolgást, az oldódást.
Ilyenkor az anyag összesűrített atomjai kiterjednek, szétoszlanak, míg
kondenzáció esetében összesűrűsödnek. A fémek és a sók oldódása esetében az
anyag olyan kis részecskékre oszlik, amelyeket már nem tudunk érzékelni. Az
anyagok szaga is szükségszerűen feltételezi, hogy az igen kicsi részecskék
elszabaduljanak belőle. Elképzelése szerint vannak elsőrendű atomok, a tűz, a
levegő, a víz és a földatomok. (Figyeljük meg, hogy nemhogy a vizet elemnek
tekintik még mindig, de még a levegőt is.) Vannak másodrendű atomok, ezekből
állnak a négy elemből képzett összetett testek. A másodrendű atomok
vegyüléseiből képződhetnek újabb testek.
Kérdések:
Hogyan képzelte le Sennert az anyagot?
Mely jelenségeket tudott elképzelésével magyarázni?
2. A növekedés
Kati születésekor 50 cm hosszúságú volt. Szülei havonta mérték kislányuk magasságát és a következő adatsort kapták:
Idő (hónap) |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
Hossz (cm) |
52 |
54 |
56 |
57 |
59 |
61 |
62 |
64 |
65 |
67 |
70 |
Ábrázoljátok a növekedés ütemét az idő függvényében!
Állandó ütemű volt Kati növekedése?
3. A gyarapodás
Kati születésekor 3,15 kg tömegű volt. Szülei havonta mérték kislányuk tömegét és a következő adatsort kapták:
Idő (hónap) |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
Tömeg (kg) |
3,15 |
3,30 |
3,50 |
3,80 |
4,00 |
4,10 |
4,25 |
4,50 |
4,70 |
4,80 |
5,00 |
Ábrázoljátok a gyarapodás ütemét az idő függvényében!
Állandó ütemű volt Kati növekedése?
4. A növények fejlődése
Csíráztassatok ki különféle magvakat (bab, borsó, mustár stb.) vizes vatta között! Naponta mérjétek meg a fejlődő növény hosszát, majd ábrázoljátok eredményeiteket egy közös magasság-idő koordináta-rendszerben! Hasonlítsátok össze a különböző növények növekedési ütemét!
5. A melegítés hatása
Egy 100 cm3 –es főzőpohárba tegyetek körülbelül 50 cm3 vizet és egy nyerstojás fehér színű részét, továbbá egy hőmérőt! Helyezzétek vasháromlábra az oldatot, majd borszeszégővel kezdjétek le óvatosan melegíteni. Figyeljétek meg a változást a hőmérséklet függvényében, melyet 10°C-onként jegyezzetek is le.
A mozgás leírása
Távolságmérés idővel, időmérés távolsággal?
Eddigi életetek során valószínűleg Ti is megfogalmaztatok már ilyen, vagy hasonló kérdéseket:
2. Mikor induljunk el otthonról, ha 10 órára Szegeden szeretnénk lenni?
3. Milyen messzire juthatunk el egy nap alatt? És folytathatnánk a sort.
A következőkben pontosabban megfogalmazzuk kérdéseinket, Ti pedig próbáljatok meg válaszolni ezekre!
1. Kirándulni voltatok, és hazafelé jövet már éppen átléptétek Budapest határát az M3-as autópályán. Ettől kezdve már csak 50 km/óra maximális sebességgel lehet haladni. Ekkor kistestvéred megkérdezi, hogy vajon mennyi idő múlva értekeztek haza? Próbálj meg válaszolni neki!
2. Hétvégén Szegedre szeretnétek kirándulni, és 10 órára már meg kell érkeznetek egy nagy családi összejövetelre. Mikor célszerű elindulni otthonról?
3. A nyári szünetben kis európai vakációra indultok kocsival, mondjuk Olaszországba. Megegyezett a család abban, hogy egy nap 10 óránál többet nem szeretnétek az autóban utazással tölteni. Hol célszerű az első szállást lefoglalni?
4. Nézzetek utána, hogy mit jelent a fényév kifejezés! Idő vagy távolság mértékegységről van-e szó? Hol használják ezt a mértékegységet?
Milyen gyorsan futunk?
Testnevelés órán tanárotok időnként meg szokat mérni azt, hogy adott távolságot, pl. 100 m-t, vagy 1000 m-t mennyi idő alatt tesztek meg futva. Most Nektek is ilyen jellegű mérést kell végrehajtanotok. 1000 m-t kell összesen lefutnotok, de a stopperórával 100 m-enként kellene mérni a részidőket. (Ezt a feladatot valószínűleg egy mérőpárosnak kellene végezni, az egyik mér, a másik pedig jegyzeteli az eredményeket.)
s (m) |
100 |
200 |
300 |
400 |
500 |
600 |
700 |
800 |
900 |
1000 |
t (s) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A mérés után az így kapott út-idő értékeket ábrázoljátok grafikusan. A vízszintes tengelyre az időt, a függőleges tengelyre pedig az utat mérjétek fel. Érdekes lenne, ha többen is vállalkoznátok a futásra. Az egyes futók s(t) függvényeit ekkor különböző színekkel érdemes jelölni.
- Ki volt a futók közül a leggyorsabb? Vagyis ki tette meg az 1000 m-es távolságot a legrövidebb idő alatt?
- Ki volt a leglassúbb? Vagyis ki tette meg az 1000 m-es távolságot a leghosszabb idő alatt?
- Mit lehet elmondani a futók sebességeiről? Ugyanolyan gyorsak voltak a távolság végén is, mint az elején?
- Keressétek meg, hogy az egyes távolságokon ki volt a leggyorsabb! És ki volt a leglassabb!
- Kinek volt a legegyenletesebb a futása?
- Számoljátok ki az egyes útszakaszokhoz tartozó sebességeket, az hányadosokat, majd ezeket is ábrázoljátok az idő függvényében v(t), mindenkiét más-más színnel! Egyszerűbb e függvény segítségével megválaszolni az előbbi kérdéseket?
- Biztosan többen játszottatok már autós- vagy motoros-kártyával. Vegyetek elő egy ilyen kártyacsomagot, és állítsátok sorrendbe az autókat, vagy a motorokat gyorsulásaik szerint!
A felhajtóerő
A felhajtóerő ismeretében nagyon sok mindennapi életből ismert jelenség magyarázható. A fogalomhoz kapcsolódó jelenségvilágnak, elsősorban az úszás, lebegés, elsüllyedés folyamatoknak, abban az értelemben világképi jelentősége is van, hogy az arisztotelészi fizikában és a gyerekek többségének gondolkodásában is a könnyűnek és nehéznek tartott testek megkülönböztetése, az e körüli gondok világosan megmutatkoznak, ha a felhajtóerővel kapcsolatos jelenségeket kell magyarázni. Nagyon sok ember, a gyerekek többsége, azt mondja a vízben elsüllyedő tárgyról, hogy nehéz, az úszó tárgyra pedig azt, hogy könnyű. Vagyis a differenciálatlan fogalomegyüttesek jelenségével állunk ismét szemben: a súly és a sűrűség fogalmai még nem differenciálódtak.
A gyerekek számára nehéz feladatot jelent az arisztotelészi mozgáskép megváltoztatása, a newtoni kép kialakítása. A probléma egyik fontos összetevője, hogy a gyerekek “könnyű” és “nehéz” fogalmai – mint Arisztotelésznél – a “felfelé- és lefelé törekvéssel” kapcsolatosak. A testek különböző közegekben valóban eltérő módon viselkednek e szempontból. Egy fadarab, egy parafadugó a levegőben leesik (a földfelszín közelében), a vízben azonban már felemelkedik. Ott “nehéz”, itt “könnyű” a gyeremeki fogalomalkotás szerint. Tudjuk, hogy a jelenségek a közegek és a testek sűrűségeinek viszonyaival magyarázhatók, s a testre ható erőket vizsgálva az eredő (nehézségi erő – felhajtóerő) iránya valóban lehet függőlegesen lefelé és felfelé mutató.
Mindezek miatt a hidrosztatika kiváló lehetőséget kínál a newtoni mozgáselmélet formálására és alkalmazására, s a gyerekek fogalomrendszerének további differenciálására. A súly és sűrűség fogalmát a gyerekek már korábban elsajátíthatták, de egymástól elkülönített módon. Most fontossá válik az egymásra vonatkoztatásuk, a viszonyuk, vagyis a fogalomrendszer tovább differenciálódhat, ha a tanítás során valóban a fogalomfejlődésre és nem a képletek mechanikus megjegyeztetésére koncentrálunk.
Feladatlapok
1.
Teljesen sima
felületű üvegkád aljára állítsatok egy henger alakú gumidugót, amelynek
sűrűsége 800 kg/m3. A dugót egyiketek szorítsa a kád aljához, amíg a
másik higanyt tölt a kádba egészen addig, míg az el nem lepi a dugót. Ekkor
engedje el. Mit vártok, mi fog történni a dugóval? Próbáljátok is ki a
kísérletet!
2.
Egyenlő karú
mérleg egyik karjára egy 1 kg tömegű vasgolyó, a másik karjára pedig egy 1 kg
tömegű alumínium golyó van felfüggesztve. A mérleg egyensúlyban van.
Fennmarad-e az egyensúly, ha mindkét gömböt egyszerre vízbe merítjük?
Végezzétek is el a kísérletet egyforma tömegű testekkel!
3.
Helyezzetek egy
tojást vízbe, és figyeljétek meg, hogy elmerül-e? Ezután kezdjétek el sózni a
vizet! Mit vártok, mi fog történni a tojással! Rajzoljátok is le az egyes
eseteket és jelöljétek be a tojásra ható erőket!
4.
A vasgolyó
elmerül a vízben, de a vasból készült hajó viszont úszik rajta. Mi lehet ennek
az oka? Tervezzetek kísérletet a jelenség bemutatására, majd mutassátok is be
társaitoknak!
5.
Tegyetek egy
főzőpohárba vizet, majd az egyik oldalához közel dobjatok bele hipermangán
kristályt. Kezdjétek el itt melegíteni. Mit gondoltok, hogyan fog változni az
oldat színe a melegítés során? Rajzoljátok le fél percenként a látottakat!
Ismertek-e ehhez hasonló jelenséget például földrajzból?
6.
Hasonlítsátok
össze Arisztotelész és Arkhimédesz elképzeléseit a könnyű és a nehéz testekről!
Miért száll föl a könnyű test? Mely testek számítanak könnyűnek? Van-e ebben
szerepe a közegnek? Ha igen, milyen jellemzőjének? Tartsatok kiselőadást a
témából! Készítsetek magyarázó ábrákat, posztereket, mutassatok be egyszerű
kísérleteket! A kísérletek kiválasztásához tanulmányozzátok át a többi csoport
feladatait is!